_ szerző: Akatica szerző: Falbgeorgina képző, jel, rag szerző: Horvathfloragre szerző: Borsibalint képző, jel, rag - fogalma Kategorizálás szerző: Burarita7 Képző-jel-rag igaz/hamis szerző: Wittmannszi Képző-jel-rag kvíz 5. oszt. szerző: Hermanangol01 Szerencsekerék szerző: Gombosarnold3 Szóelemek (képző, jel, rag) gyakorlás szerző: Alimanildi A TOLDALÉKOK: JEL, KÉPZŐ, RAG szerző: Robbag Képző jel rag írd le! szerző: Bsitmunka416 Szóelemek (képző, jel, rag) i Képző & jel & rag, első kérdés neked való szerző: Titoviaroslav25 Képző, jel, rag - Melyik szerepel a szóban? szerző: Gyorgybea Képző, jel vagy rag található a szón? Kártyaosztó szerző: Zsuzsannahorvat Szóelemek (képző, jel, rag) fogalomkör 6. b szerző: Nagyrozalia Milyen morfémákból áll az adott szó? (képző, jel, rag) szerző: Kisdalma0 Névszó+jel (képző) szerző: Ildikolugosi Szótő+jel szerző: Dnéhajninéni Képző vagy jel? képző vagy jel? szerző: Karpatingy szerző: Moabudavari Rag, jelző, képző? 5. szerző: Brennerfejlesztés Főnév + jel vagy rag Csoportosítsd a szavakat!
A ház szó birtokosát is jellel, birtokos személyjellel fejezzük ki: házam–házad–házatok. Sokáig – a magam iskoláskorában okvetlenül – a házam "m"-jét, a házad "d"-jét birtokos személyragnak tanultuk… A birtokos személyjel megnevezését újabban a toldaléksorrend szempontját figyelembe véve határozták meg. Vagyis? A hagyományos sorrend az, hogy a szótő után következik egy vagy több képző, utána a jel, és a szóalakot a rag zárja le: tér-ség-ek-ből. Ez a sorrend azonban felborulna, ha egy eddig ragnak mondott toldalék után még egy további toldalék következne: falu-m-ból. De ha az "m" toldalékot nem ragnak, hanem birtokos személyjelnek tekintjük, akkor a szerkezet "tő–rag–rag"-sorrendje "tő–jel–rag"-gá válik, tehát nem sérül a "szabály". És egy megjegyzés: ez a szemlélet a "gombhoz a kabátot" elv alapján működik, egy mesterségesen megalkotott "szabálynak" akar mindenképpen megfelelni – lehet, hogy épp ilyesmikért nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé a nyelvtan? És mit tudnak a régi nevüket most is viselő "igazi" ragok?
Több szófajt is képesek mondatba helyezni, a szavakat az ő közreműködésükkel tudjuk mondattá formálni. A lehetőségeket szinte a végtelenségig lehetne sorolni. Közülük csak néhány, például névszók esetében: házban, fára, testvérnek, nyaranta, ruhástul, nyolcszor, jóból. Ugyanazon ragnak lehet több változata: vályún, falon, kenyéren, földön. Az igeragok a cselekvő, illetőleg a mondat alanyának személyére utalnak: főzök – azaz: én főzök, főzöl – te főzöl, főz – ő főz. Utóbbiról tudni kell: bizony, a rag hiányának is van funkciója, az egyes szám harmadik személyű alanyra utal. És utal a tárgy határozottságára is: főzöm, főzöd, főzi – például a húslevest; és főzök – azaz főzök valamit, húslevest vagy akármi mást. Ragozhatjuk a névutót is: alattam, felénk – ilyenkor a rag személyjelölő funkciója lép előtérbe. Tulajdonképpen a határozóragokat személyragozzuk a velem, neked, tőletek esetében, de ha másként közelítjük meg a dolgot, akkor a személyes névmást látjuk el határozóraggal: őt, veled, nektek – vagy másképpen: teveled, tinéktek.
A képzők rendszerint nem zárják le a szóalakot. Előttük jelek és ragok nem állhatnak. A jelek a képzők után és a rag előtt helyezkednek el. A jelek módosítják a szótőben kifejezett jelentéstartalmat (pl. múlt idő jele: -t, -tt, többes szám jele: -k). Egynél több jel is járulhat a szótőhöz, de utánuk csak ragok következhetnek. A ragok meghatározzák a szóalak mondatbeli szerepét (pl. tárgyrag -t, határozórag: -ban, -ben). Nem követheti őket más szóelem, és a szóalak egy ragnál többet nem tartalmazhat.
kérdő névmás A névmás egyik fajtája, amely élőlényekre, tárgyakra, fogalmakra, azok tulajdonságára, milyenségére és mennyiségére kérdez rá. A kérdő névmás lehet főnévi, melléknévi vagy számnévi névmás. Főnévi kérdő névmások: ki, mi, kik, mik, kicsoda, micsoda; melléknévi kérdő névmások: melyik, minő, miféle, mekkora, milyen; számnévi kérdő névmások: hány, mennyi, hányadik. Pl. : Melyiket húzzam? Ki ez a fiú? Hány ember jött el? Mekkora épületet láttál? Mi ez itt? Mondatbeli szerepe főnévi névmás esetében a főnevekéhez hasonló, melléknévi névmásnál minőségjelzői, illetve névszói állítmány lehet.