�s ez�rt v�lik mindj�rt �rt�ktelenebb�, selejtesebb�, "h�gabb�" a liturgia �s az im�dkoz�s, amikor a Bibli�t m�ssal akarj�k helyettes�teni. A csend helye A Biblia az �letemben a l�lek csendj�nek �s az ember l�zong�s�nak a hiteles helye. Mert az �letnek, az �dv�ss�gnek, az evang�liumnak a csend a sz�nhelye, a l�lek csendje. Ezt a csendet nagyon neh�z magunkban megteremteni, de nem lehet n�lk�l�zni. A Biblia az a hely, amely csendet parancsol a l�lekben a maga m�lys�g�vel, a maga tekint�ly�vel. Ugyanakkor a Biblia az a hely, ahol az ember meg�lheti a maga keser��g�t. Ennek a lelk�letnek, az ember �nmag�val val� k�szk�d�s�nek, a neh�zs�geivel, b�neivel, probl�m�ival val� megbirk�z�s�nak nem a publicit�s, a k�ls� l�zong�s a helye, hanem a l�leknek a bels� csendje. A Biblia term�szetes m�don teremti meg ezt a bels�, meghitt csendet, amikor �gy �rzem, hogy Isten szav�val szembes�lve tudok magammal szemben�zni, hogy l�zadjak, szembek�pjem magam, vagy Istenben vigasztal�st nyerjek. Mert Isten szava hatalmas sz�.
Ha az emberi esend�s�gr�l besz�lek, akkor az igehirdet�semnek egyik mindig jelenl�v� c�lja, hogy sz�pp�, b�ztat�v� �s j�rhat�v� tegye a megt�r�s �s a b�nb�nat �tj�t. Hiszen az evang�lium nagy vigasztal�sa, hogy "t�rjetek meg, �s tartsatok b�nb�natot". Hogy van b�nb�nat �s van b�nbocs�nat. Ez az els� mondata az evang�liumnak, J�zusnak is. A b�nb�nat nem valamilyen keser�s�g, hanem az ember sz�m�ra adott legnagyobb lehet�s�g, a ment��v. Minden embernek van rem�nye arra, hogy felkeljen �s �jrakezdje. Az igazi �r�m cs�r�ja Ma igen fontosnak tartom, hogy vigasztalni, b�tor�tani, �r�mre tan�tani tudjuk az embereket. Nincs vigasztal�suk, mert az emberek embers�g�kben, vall�soss�gukban is elb�tortalanodnak, �s nem tal�lj�k meg az igazi �r�m�t. Ha vannak �r�m�k, akkor azok fel�letesek, mert a k�r�l�tt�nk lev� vil�g minden eszk�zzel azt sugallja, hogy csak ilyen �r�m�ket lehet el�rni, megszerezni. Pedig minden ember �let�ben ott van az igazi �r�mnek, a b�tors�gnak a cs�r�ja, de ezt nagyon �polni kell.
A Biblia a zsidóság és a kereszténység közös szent könyvének az Ószövetségnek (Ótestamentum), és a kereszténység később keletkezett, Jézushoz kapcsolódó másik szent könyvének az Újszövetségnek (Újtestamentum) a gyűjtőfogalma. A Biblia másik elterjedt elnevezése a Szentírás. Szócikkünkben a keresztény Bibliát tárgyaljuk. A zsidó Bibliáról lásd a hagyományos zsidó teológiához kapcsolódó Tanakh, illetve a nemzetközi tudományos kutatás nézőpontját tükröző Héber Biblia szócikkeket. A biblia szó az ógörög biblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű biblion szó pedig a biblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte. ) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét (Dániel könyve 9:2). A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz.
: Dn. 9:2; Jn. 17:17; I. Pt. 1:23, 25. Ugyancsak a Szent�r�sb�l sz�rmazik az "�r k�nyve" n�v is, ami igen kifejez� �s jelent�s�gteljes. L�sd: �sa. 34:16-ban. Eszerint a Biblia "Isten k�nyve" az embereknek. A Biblia k�t f� r�szb�l �ll: �- �s �jsz�vets�gb�l vagy �- �s �jtestamentumb�l. A latin "testamentum" elnevez�st a Vulgata (a Biblia latin nyelv� ford�t�sa) nyom�n haszn�lj�k. K�z�rthet�bb az �- �s �jsz�vets�g megjel�l�st alkalmazni, mivel nem v�grendeletr�l van sz�, amit a "testamentum" sz� els�dlegesen sugall, hanem Isten Izr�ellel �s a kereszt�ny egyh�zzal k�t�tt sz�vets�g�r�l. (V�. : II. M�z. 24:8; Mt. 26:28) Ugyanakkor a testamentum elnevez�snek is van �rtelme. Azt fejezi ki, hogy ezek az �r�sok szent hagyat�kok, ak�r Izr�elre vagy az �skereszt�ny egyh�zra gondolunk, ak�r pedig Isten meghagyatkoz�s�nak �rtelmezz�k a kifejez�st. Az �sz�vets�g az Izr�el n�p�vel k�t�tt sz�vets�g keret�n bel�l adott kinyilatkoztat�sokat (Isten cselekedeteit �s pr�f�t�i �ltal k�z�lt �zeneteit) �r�k�ti meg.
Okostankönyv
Biblia (tulajdonnév) Vallási: Keresztény szent könyv, amely két fő részből áll, és a vallás tanításai szerint az első a zsidó nép történetét, valamint az Istenhez fűződő kapcsolatát írja le, a második Jézus Krisztus életét és tanításait tartalmazza. Az idős emberek sokat olvassák a Bibliát. Biblia általában minden családban van, bár ritkán nyitják ki. Eredet [ biblia < ómagyar: biblia < ősmagyar: biblia < görög: ta biblia to hagia (a szent könyvek) < biblion (könyv, tekercs) < biblosz (papír, papirusz) < Büblosz (papiruszt gyártó város neve)] Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 208 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint BIBLIA szó jelentése, értelmezése: fn. tt. bibliát, tb. bibliák. Hellén értelme szerént több könyvek gyüjteményét jelenti. Köz értelemben, az ó és új szövetségi szentirás öszvege. Zsidó biblia, keresztény biblia. Eredeti nyelven írt, fordított biblia. Bibliát forgatni; bibliát magyarázni. Biblia is csak hat betüből áll. Km. Parasztember bibliája a Hiszekegyisten. A hellén nyelvből kölcsönzött szó, de megjegyzendő, hogy biblia hellénűl többesben áll, a magyar elsajátitásban pedig egyes számnak vétetik. Betűelemzés "BIBLIA" szövegre Morzé jelekkel leírva (csak ékezet nélküli betűkkel): -..... -.... -..... - A szó 6 betűs karakterrel van leírva, ebből 3 magánhangzó (50%). Ez 11. 75 százalékkal több mint az átlagos magyar szó esetében. Vizsgált szövegnek összesen 0 karaktere van ami nem írható le angol ábécével (átlagnál 1. 1 karakterrel kevesebb). Hátrafelé leírva: AILBIB. Keresés az interneten "BIBLIA" kulcsszóra: > Képek keresése > BING kereső > Google kereső > Video keresés > Fordítás: BIBLIA Angolra *Eredmények új ablakban fognak megjelenni