A tollukon kívül a testzsír az, ami még melegen tarthatja a madarakat, és ami egyben hőszigetel is. Sok madár ezért a tél érkezése előtt jóval elkezd bőségesebben táplálkozni, hogy így növelje esélyét a túlélésré. Érdemes tehát még a jeges napok beköszöntése előtt megfelelő madáreleséget kiszórni az állatoknak, hogy felkészülhessenek a zordabb időszakra. Végső menedékként pedig számos madár képes a repülőizmait reszkettetni, hogy így felmelegedjenek, bár ennek megvan az a komoly hátránya, hogy kifárasztja a madarakat, és emiatt nehezebben is tudnak elreppenni veszély esetén. A legtöbb madár lábán kemény, durva a bőr, ráadásul mivel az ujjak és a lábuk szára viszonylag vékony, csak kis felületen érintkezik a hideggel, így nincsenek nagy veszélyben még télen sem. De mi újság a kacsákkal, akiknek széles, úszóhártyás talpai nagyobb felületen vannak kitéve a zimankónak? Különleges érrendszerüknek köszönhetően, mely a lehűlt vér helyébe meleget pumpál és képes szabályozni a véráramot is, a kacsák órákig is úszkálhatnak a hideg, jeges vízben anélkül, hogy ennek a téli fürdőzésnek komolyabb egészségügyi következményei lennének.
Őrlés alat a csőr ide-oda csúsztatását értjük. Csattogtatás: ez különböző dolgokat jelenthet. Ha egyszer csattogtat és aztán becsukja szemét, akkor üdvözöl téged. Ha többször csattogtat, akkor valószínűleg egy agresszív megnyilvánulás következik. Törölgetés: Nem ritka, hogy egy madár csőrét törölgeti evés után. Gyakran előfordul, hogy a madár a csőrét egy rúdban, a ketrec padlóján, vagy a ketrec oldalában tisztítja meg. Egyes madarak a csőrtörlést arra használják, hogy megjelöljék a területüket. Csípés: Madarak több okból is csíphetnek, ennek a viselkedésnek is mindig valami áll a hátterében. Ezt általában olyankor teszi, amikor a területét védi, ha fél vagy dühös. Nyitott csőr, guggoló testhelyzettel kombinálva egy határozott jele annak, hogy a madár csípni készül. Rágás: a madarak gyakran használják a csőrüket az egymással való játékban és a vívásban is. A fej mozgatása: az olyan madarak, amelyek a figyelmedet szeretnék magukra vonni, a fejüket mozgatják ide-oda. A madarak magatartása A madár testtartása nagyon fontos szerepet játszik a veled való kommunikácóban.
Ez segít eltávolítani a szennyeződést vagy a tollakra lerakódott port. De a feszültség oldásának céljából is tehetik ugyanezt. Megfiygelhetjük, hogy ha hideg van, akkor is felborzolja a tollait. Taréj pozíciója: taréja a legtöbb kakadunak van. Az elégedett, nyugodt madárnak általában visszafogott taréja van, amelynek csak a hegye görbül felfelé. Ha a madár izgatott gyakran megemeli a taréját. Ha azonban a taréjukat nagyon magasra tartják, ez azt jelzi, hogy félnek vagy nagyon izgatottak, és ez veszélyre figyelmeztet! Egy agresszív madár a taréját tarthatja laposan, amíg guggol és sziszeg. Reszketés: ha a madár megijed vagy túlságosan izgatott, remegésbe kezd. A madár farka A madár a faroktollait is használhatja kommunikációra. Farok csóválása: A madár, mint a kutya, akkor csóválja a farkát, ha szívesen lát téged. A madár ürítés előtt is gyakran csóválja a farkát. Ez gyakran hasznos, ha otthon idomítod a madaradat. Farok-csapkodás: ez általános jele a boldogságnak, amikor ezt látod akkor boldog, hogy láthat téged, ilyenkor játssz vele vagy kényeztesd!
Lássuk hát őket részletesebben. 1. A tollazat védelme A kifejlett baromfi tollazata testhez simulva is remek hőszigetelő, felborzolva pedig tovább csökkenti a hőleadást. A hiányos tollazatú példányok légzőapparátusa és béltraktusa ellenben könnyen megbetegedhet. (A sérült tollazatú példányt – különösen, ha fajtársai verik, vagy ha betegségre gyanakszunk – feltétlenül különítsük el és biztosítsunk számára egy melegebb vackot! Szükség esetén adhatunk rá kabátot. :)) Hogyan segíthetjük tyúkjainkat egészséges tollazatuk megőrzésében? Előzzük meg az élősködők és kórokozók okozta bőrbetegségeket porfürdő és napozási lehetőség biztosításával az ól rendszeres tisztításával, fertőtlenítésével. Tegyünk a tollcsipkedés ellen fehérjében gazdag táplálék biztosításával unaloműző lehetőségekkel. A fellógatott zöldtakarmány csipkedése önmagában is remek elfoglaltság, magasabbra emelve pedig mozgásban tartja a tyúkokat. | Fotó: Community Chikens Segítsük a tollfejlődést metionint (túró, főtt bab, csíráztatott köles) és linolsavat tartalmazó táplálék (lenmagdara, napraforgómagdara) biztosításával.
Néhány testhelyzetnek konkrét jelentése van, az alábbiakban ezeket is bemutatjuk: Nyugodt: ha a madárnak laza teste van, akkor boldog és elégedett. Kuporog: Amikor a madár kuporog, fejét ide-oda mozgatva lefelé billenti, azt kéri, hogy cirógasd vagy vakargasd meg. Fejjel lefelé: megpróbálja felhívni magára a figyelmet, a tiedet vagy egy potenciális társét. Agresszív: ha a madár a fejét leeresztve, szemeit becsukva, meglebegtetett farok tollakkal, borzolt tollazattal, és merev testtel kuporog, arra figyelmeztet, hogy, ha provokálod, azonnal csípni fog! Hanyatt fekszik: bár a szabadban ez nem túl gyakori, egyes házi madarak a hátukon fekszenek, és még alszanak is ebben a testhelyzetben. Pottyantós: pottyantás előtt a madár néhány lépést tesz hátra, lehajol, és felemeli a farkát. Sok madárfajnak sajátos testbeszéde van, de a legtöbb viselkedési forma minden madárra jellemző. A madaraddal való kommunikáció, testbeszédének megfigyelése és értelmezése teszi a hobbimadárral való kapcslatot felhőtlenné.
Nesze, rá se kell kattintanod: Miközben az emberek egyre vastagabb kabátokba, bélelt csizmákba bújnak, a körülöttünk élő verebek, galambok, varjak és kacsák ugyanabban a szettben pompáznak, mint forró nyári napokon. HIRDETÉS Miközben az emberek egyre vastagabb kabátokba, bélelt csizmákba bújnak, a körülöttünk élő verebek, galambok, varjak és kacsák ugyanabban a szettben pompáznak, mint forró nyári napokon. De vajon hogyan tudnak megküzdeni a drasztikus időjárási változásokkal? Hogy egyes madarak hogyan reagálnak a zordabb időjárási körülményekre, az nagyban függ a madarak fajtájától is. Így megfigyelhetünk egyészen egyszerű, de különleges és lenyűgöző módszereket is a szárnyasok lábmelengetésére. A legtöbb madár egészen egyszerűen felváltva maga alá húzza a lábait, így a testhőmérsékletük és a tollazatuk segítségével fel tudják melegíteni a hideg talajon elfagyott talpukat. De olyan módszer is akad, amikor a szárnyas jószág ráguggol a lábaira, különösen zimankós időjárás esetén előtte még jól fel is borzolja a tollazatát, hogy a levegőt a tollak közé zárva így még melegebben tarthassa magát.
Szerző: Debra 24 | Dátum: 2017. január 13. 23:30 Szemlélődő tyúkok egy téli álmát alvó cseresznyefán. | Fotó: Sigi Tischler / EPA Legutolsó frissítés dátuma: 2020. december 1. Elöljáróban le kell szögeznünk – legyen nyár, vagy tél –, hogy a tyúkoknak sem házra, sem udvarra nincs szükségük. Számunkra fontos, hogy állataink az általunk meghatározott területen maradjanak, tojásaikat lehetőleg naponta ugyanoda rakják, továbbá természetesen ily módon szeretnénk korlátozni, hogy húsukhoz, tojásukhoz (a remélt javakhoz), takarmányukhoz (befektetésünkhöz) ki és ki/mi nem férhet hozzá. E korlátozással azonban felelősség is jár: nekünk kell gondoskodnunk élelemről, ivóvízről, ragadozók elleni menedékről, társaságról, szórakozási lehetőségekről… vagyis minden olyan dologról, amit egy, a maga természetes közegében élő madár maga is megtalál. A nagy gondoskodásban hajlamosak vagyunk aztán arra, hogy tyúkjainkra, mint holmi gyámoltalan lényekre tekintsünk. Pedig a tyúkok – különösen a szabadtartásra alkalmas fajták – meglehetősen stramm jószágok.
Különösképpen tartsuk szem előtt a következőket. Szellőzés, szellőzés, szellőzés. A hideg időszakban lényegesen több időt töltenek a tyúkok az ólban, mint egyébként, különösen, ha enni-inni is bejárnak. Az ól levegője hamarabb elhasználódik, csökken az oxigén mennyisége és nő benn a páratartalom. A gyakori benntartózkodás és a megemelt takarmányadag miatt több trágya keletkezik, így nő az abból felszabaduló ammónia mennyisége is. Egy féltőn körbeborított, de lefojtott légáramlású ólban egyetlen hideg éjszaka elég ahhoz, hogy másnap reggelre dőljön a bűz és csurogjon a lecsapódott pára a felületeken. A magas páratartalmú hideg levegő és az ammónia együttes eredője: meghűlt, taknyos, krákogó állomány, esetleg bélhurut. Az ól megfelelő, huzatmentes szellőzése, tiszta levegője sokkal fontosabb tyúkjaink egészségének megőrzése szempontjából, mint annak hőmérséklete. Tiszta, szélvédett menedék. Figyeljünk a páratartalomra! | Fotó: eHow Higiénia Az élősködők és patogén kórokozók elleni védelem, illetve a napi praktikum is azt diktálja, hogy a tyúkól belső felületei simák, résmentesek, nedvességnek ellenállóak és könnyen fertőtleníthetőek legyenek, esztétikai okokból azonban gyakorta éppen ezeket a magasabb minőségű felületeket találjuk kívül.