Ám a kettejük között szikrázó vonzalom mindkettejükben elindít valamit. Jesse úgy érzi meg kell védenie a lányt mindentől, Katherine pedig próbál az emlékei között kutatni és megtalálni azt, hogy mi okból került ebbe az állapotba. S stresszhelyzetbe miért veszti el az eszméletét rögtön? Szelik az országokat, a városokat ketten együtt. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz, mint lelki és mint testi értelemben. A következő útjuk Kölnbe viszi őket, bár mindketten rossz előérzetről tesznek említést. Ám a lány úgy érzi ez a megoldás arra, hogy megismerje a múltját és szembe nézzen a démonaival. Kathy visszakapja az emlékeit. Azonban olyan események sejlenek fel előtte, amit az agya joggal akart elhatárolni tőle. Szörnyű borzalmat élt át testközelből, s nyilvánvalóvá válik számára, hogy valaki a halálát akarja.,, Tudtam, hogy nem tűnhetek gyengének, hogy tartanom kell magam, de annyira jól esett sírni, zokogni, hogy azt hittem sosem apad el a könnyem. " A nő számára hatalmas teher mindaz, amit a múltjáról meg tudott.
Nem tett semmit, csak magához vonva tartott. Nem szólt, nem mozdult, csak feküdt. Zavaromban meg sem tudtam nyikkanni, de igazából nem is akartam. Csak élveztem a közelségét, a testéből áradó hőt és kellemes illatát, ami most minden levegővételnél az orromba kúszott és elborította minden érzékemet. Lehunytam a szemem és igyekeztem az este félelmetes részleteit kiűzni a fejemből. Így, ennyire közel Jesse-hez ez egészen hamar sikerült is. Elöntött a nyugalom érzése és mély álomba merültem. Másnap, mire felébredtem már nem volt mellettem. Hiába tapogattam, nem volt ott. Lassan kinyitottam a szemem és próbáltam magamhoz térni. Ilyen mélyen még életemben nem aludtam, legalábbis az utóbbi időben – mosolyogtam a kellemes emléken. – Tessék. Kávé és süti – nyújtott hátra egy zacskót és egy pohár éltető nedűt, ahogy beszállt. – Köszi – vettem el tőle és gyorsan előre ültem, hogy ne tartsam fel a munkában és indulhassunk. A nap első óráiban meg sem mertem szólalni. Nem tudtam hányadán állunk, de rövid idő alatt rájöttem, hogy nem változott semmi.
Jesse Keller, egy öntelt, nagyképű férfi. Úgy érzi ő a Férfi szó tökéletes megtestesítője. Kamionjával járva a világot mindenkinél többre tartja magát. Nagyobb, erősebb, tekintélyt parancsolóbb, akár a kamion egy személyautónál. Magányosan tölti mindennapjait nem keresve senki társaságát. A nőket felszedi, használja, majd eldobja. Egy nap azonban Jesse rátalál egy eszméletlen nőre, és megmenti őt. Mi történik, ha a nő magához tér? Egy nő, akinek nincsenek emlékei. Egy nő, akinek nincs hová mennie. A nő, aki nem bírja elviselni a férfi önteltségét… A vonzalom, ami egymáshoz láncolja őket. Mi történik, ha a nőnek visszatérnek az emlékei? Elbírnak a múlt súlyával? Jesse hajlandó feláldozni nyugodt életét egy nőért, vagy a könnyebb utat választja? Mert sosem tudhatod, melyik nap tartogat számodra sorsfordító eseményeket. Reviews What people think about Sors-Fordító 4. 0 Write a review (optional)
Akitől nem mellesleg rengetek mindent örökölt Rosie. Nem véletlenül szeretjük meg őt is nagyon hamar. Remek karakter lett. A foci sztárunkról már nem is beszélve. Ethan Sharp. Nem kérdés, hogy ő is olyan pasi lett akit nagyon hamar megszeretünk. Igaz az elején nekem túlságosan megszállottnak tűnt a sport iránt. Semmi más nem érdekelte. Részben ez érthető is. Ez az álma. De szerencsére nagyon hamar az ő életébe is betoppant valaki aki más dolgoknak is értelmet ad az életében. Mindezek mellett egy céljait minden áron elérő, harcolni akarok pasit kapunk. Aki a legnehezebb helyzetből is kisebb nagyobb segítséggel:) képes felállni és küzdeni a céljaiért. És ha már pasi akkor persze nagyon hamar képes levenni a nőket a lábáról. Ilyen téren híres, dögös focistaként nem is szenved hiányt ajánlatokban. Azonban az ő életébe is betoppan valaki aki mindent megváltoztat. Ideje neki is elgondolkodnia mi is az amit igazán akar az élettől. Elég e neki csak a sport? Tényleg csak ez az álma? Minden percét imádtam annak, hogy megismerhettem őket.
Nem mindegy, melyik oldalon állunk egy vitás helyzetben. De egy biztos. Több empátiával sokkal könnyebb lenne megoldalni valamennyit. A történet bár egy szerelmi szálra épül, számomra mégsem az a leghangsúlyosabb. A könyv számos érzelmet ébresztett bennem, de ezt az érzést talán még tovább fokozta volna, ha többet kapok abból a bizonyos két hónapból. Szeretek elmerülni egy kapcsolat kialakulásának apró részleteibe. Mindazonáltal vagy talán pont ezért itt sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak az egyén lelkivívódásai. Hunornak és Dásának habár egymás által feltett kérdésekre kellett válaszokat keresniük, végül egyedül kellett megtalálniuk azokat. Hogy sikerült-e? Ezt csak akkor tudhatod meg, ha végigolvasod, mert: "Az élet írja a történetet. Ne olvasson előre! Haladjon fejezetről fejezetre és ne engedje, hogy a könyve bármely lapja félelemmel töltse el a szívét, hogy az utolsó oldalakon nem várja happy end. " De jól vigyázz! A sorok véget érnek, te pedig ott maradsz egy bezáródó könyvvel és egy új önképpel.
Mégis mindketten szerelemre ébrednek. Vajon képes lesz ez a két megtört lélek kézen fogva elindulni a gyógyulás útján? B. Belle, a nagy sikerű Hazugok című regény szerzőjének legújabb, fájdalmasan őszinte, gyönyörű szerelmi története a mai korra jellemző legelemibb társadalmi problémákat tárja az olvasó elé, miközben bebizonyítja, hogy a szerelem nem ismer határokat. Értékelés: Az írónő most is komoly témákat boncolgat, sőt ezúttal talán még kíméletlenebb az olvasókkal. És nem elég, hogy ráébreszt bennünket megannyi problémára, ismét tükröt tart elénk. A kérdés már csak az. Belenéz-e, akinek szüksége van rá. És ha még meg is teszi eljut-e a tudatáig a sorok között megbúvó mondanivaló. Hogy kinek van rá szüksége? Mindenkinek. Igen, határozottan. Mindenkinek voltak/vannak/lesznek az életében olyan események, amik számos további tettünket befolysásolják. Minden embernek van, kinek kisebb, kinek nagyobb függősége. Igen. Bármennyire is szeretnénk tagadni, lehetetlen. Nincs olyan ember, akiben az évek múlásával ne alakulna ki valami iránt bizonyos fokú függőség, ami biztonság érzetet kelt a mindennapjaiba.
Ha nem is ott rögtön, de egy kicsit később biztos. Mint, amikor felhajtasz az autópályára. Viszonylag kötött pályán kell haladnod, ha elnézel egy lehajtót, akkor egy rövid ideig nem tudsz mit kezdeni, de pár kilométer megtétele után, jönni fog a következő a kihajtó, a következő lehetőség. Az életünket megváltoztató, sorsfordító események általában olyan hirtelen és váratlanul történnek, hogy mi alig győzzük követni azokat. Akár egy éles kanyar, egy ismeretlen útszakaszon. Nem látod előre, nem tudod, mi van utána, de tudd, hogy a kormány mindig a te kezedben van. Hogy beveszed-e a kanyart, vagy irányt változtatsz, csak rajtad múlik. " Az olvasás megkezdése előtt volt egy kialakult kép bennem Ella Steelhez kötve eddigi olvasmányaim alapján, így talán ha mondhatom ezt, picit szigorúbban és nagyobb elvárásokkal vetettem bele magam az első lapokba. Csupa pozitív élménnyel gazdagodtam. Mert már az oldalak közt keringve megbizonyosodtam arról, hogy az írónő látható fejlődést mutat, s véleményem szerint ez szintén pozitív benyomás.
Ebben a részben immár Evan és Haley lányának Rosie-nak a történetét olvashatjuk. Már majdnem húsz év telt el az első rész óta. Ha netán ilyent történetet olvasok és ebben ott van a lényeg, hogy egy történetet akkor is eltöprengek, hogy egek ha ez tényleg akár a valóság is lenne mennyi idő is telt volna el. Hiszen nemrég még az ilyen korú Evan és Haley történetét ismerhettük meg. Most pedig már a nagylányukról olvashatunk. És ugye a kedves szülők sem fiatalodnak. Na igaz Evan még mindig ott van a toppon. Imádjuk a pasit! Csak hihetetlen ilyenkor belegondolni:) De remek ötlet volt az írónőtől. Ahogy említettem nagyon szerettem. Eddig nálam a kedves Keller apuka viszi a prímet de nem kérdés, hogy Rosie na meg a Ethan is nagyon hamar belopták magukat a szívembe. Akárcsak annak idején az édesanyja Rosie is már fiatalnak egy erős, határozott, kedves, helyes lány. Tudja mit akar és képes is elérni azt. Igaz néha nem egészen van tisztában magával, hogy mire is képes. De ilyenkor mindig kéznél van az édesanyja.
Belle rávilágít arra, amit talán már sokan tudnak, de minden bizonnyal nem elegen. A pénz, a milliók nem jelentenek egyet a boldog, gondtalan élettel. A szegénység nem egyenlő a boldogtalansággal. Bepillantást nyerhetünk az élet kemény és kegyetlen oldalába. Megismerjük Hunort, akinek nehéz gyerekkora ellenére sikerült talpraállnia. És ezúttal sem maradunk tánc nélkül. Kemény világ, mint minden sporté, ha valaki olyan szinten akarja űzni, hogy igazán kiemelkedő lehessen. Szigorú szabályok, lemondások, újabb és újabb teljesítendő célok. Megismerjük Dását, aki sikeres nőként éli mindennapjait, de gyorsan rá kell jönnünk, hogy a kemény külső egy megtört lelket takar. Teljesen különbözőek egy valamiben mégis hasonlítanak. Megrekedtek egy ponton. A könyv végére választ kapunk számtalan kérdésünkre. Az írónő megmutatja milyen kegyetlen tud lenni az élet, de ezzel egy időben azzal is szembesülünk, mire vagyunk képesek, hogy elérjük a célunkat. Érdekes megvilágításba helyezett sok-sok nézőpontot.
– Semmi. De lehet, mégiscsak jobb, ha itt maradunk. Ma a kamionba alszunk, úgy is kezdesz már hozzászokni – tárta szét a karját. – Miért ne mehetnénk be? – Azért, mert azt mondtam – felelte szigorúan. – Baj van? – kérdeztem újra. – Nincs. Én most elmegyek oda – mutatott egy nagy épület felé. – Miért, mi van ott? – Minden, amire szükség lehet, és neked most új ruhára van szükséged. Veszek valami egyszerűt. Te addig megvársz itt és utána együtt bemegyünk oda – mutatott az előző épület felé. – De… – kezdtem volna bele a mondandómba, de a számra tette az ujját, amitől rögtön elöntött a forróság. – Semmi de, max tíz perc és itt vagyok. – De… – kezdtem újra, de már ki is szállt és magamra hagyott. – De rohadtul kell pisilni, te seggfej – kiáltottam a bezárt ajtónak. – Cseszd meg! – csaptam egyet a műszerfalra. Nem érdekel, hogy mit mond. Nem fogom csak azért összepisilni magam, mert neki tüske ment a seggébe és morog, mint a bolhás kutya – nyitottam ki az ajtót. Kiszálltam és elindultam az épület felé, mert úgy gondoltam, ahol aludni lehet, ott biztosan van mosdó is.