A leírás morfológiai részében FABRICIUS a magyar futrinkát a selymes futrinkához ( Carabus convexus) hasonlítja, de az előbbi kétszer akkora. A sima szárnyfedőjű, szárnyatlan magyar futrinka teljesen fekete, kékes szegélyt nem visel, szárnyfedőin három gödörsor fut végig. A lelőhelyként megadott szűkszavú "Hungaria" kifejezés nem teszi teljes mértékben egyértelművé a származási helyet, de feltehető, hogy a példányok Magyarországról és nem Ausztriából, vagy Erdélyből származnak, hiszen akkor FABRICIUS inkább a "viennensis" vagy "transsylvanicus" nevet adta volna. Igen valószínű ezen kívül, hogy a "Hungaria" lelőhely a Budaihegységre vonatkozik, mely a XVIII. század végén felkapott gyűjtőhelynek számított. E helyen külföldiek is szívesen megfordultak, mint például a drezdai születésű, szász természettudós, HOFMANNSEGG gróf 1793 és 1794 között Életmódja A magyar futrinka a többi hazai futrinkafajhoz hasonlóan éjszakai aktivitású de a nyár végi és őszi napsütéses időszakban nappal is mozog.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 8393 bájt Kertészet Magyar futrinka Magyar futrinka Carabus hungaricus var. mingens ( Carabus hungaricus, Syn: -) A magyar futrinka a rovarok osztályába a bogarak rendjébe és a futrinkafélék családjába tartozó faj. Hazánkban fokozottan védett, pénzben kifejezett eszmei értéke: 100 000 Ft, szerepel továbbá a Natura 2000 Élőhelyvédelmi Irányelvének II. sz. függelékében. Jellemzői Teljesen fekete, a fej és az előhát igen finoman és sűrűn pontozott, a szárnyfedő finoman és sűrűn szemcsézett, kissé zsírfényű. A szárnyfedőn 3 sor lapos gödör található, egyébként majdnem sima. Az alsó állkapcsi tapogató utolsó íze az utolsó előttinél rövidebb. Hossza 22-28 mm. Előfordulása - alfajai A magyar futrinka a Palearktikumban honos, ahol az általánosan elfogadott nézet szerint három alfaja fordul elő. Magyarországon a nominotipikus alfaj, régebbi kifejezéssel élve a törzsalak honos. A Carabus hungaricus hungaricus Fabricius, 1792 areájának súlypontja a Kárpát-medence, és a következő országokban élnek populációi: Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia.