(Hiszen akkor a 16-ot XIV-nek és XVI-nek is írhatnánk! ) Akinek ez nehézséget okoz, a végéről kezdjen kiolvasni egy római számot! (Lehet, hogy a németek is ezt tették, ezért alakult ki náluk, hogy az egyes van elöl? ) Az elv, hogy az 5-höz és a 10-hez viszonyítunk, a nagyobb számoknál is megvan. Ugyanígy külön jele van az 50-nek, 100-nak is, és az 500-nak, 1000-nek is. A tízeseknél az 50-hez (L) és a 100-hoz (C) viszonyítunk. 40-nél tízet vonunk ki az 50-ből, 60, 70, 80 esetén tízeket adunk az 50-hez, a 90-et pedig a 100-ból vonjuk ki: 30 XXX 40 XL 50 L 60 LX 70 LXX 80 LXXX 90 XC (régiesen akár: LXL, azaz: L + XL = 50 + 40) 100 C Írhatunk nem kerek számokat is, ezek néha hosszú "szavak".
A munkalapot állítsa be fekvő tájolásúra! Az oszlopszélességeket és a diagram szélességét állítsa be úgy, hogy minden adat látszódjon, de egy oldalon elférjen nyomtatáskor! Minta
Így ugyanis pontokat kaphat erre a részfeladatra is. Amennyiben szükséges, segédszámításokat a 25. sortól lefelé végezzen! Feladatok Táblázatkezelő program segítségével készítse el a római szám arab számmá történő átalakítását! Mentse a táblázatot romai néven a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában! Az A1 és C1 cellákba írja a "Római szám:" és az "Eredmény:" szövegeket! Az A4:D4 és az F4:G4 cellákban készítse el a segédtáblázatok fejlécét a mintának megfelelő tartalommal! Az F5:G11 tartományba gépelje be a római számjegyek jeleit és értékeit a minta alapján! A "Sorszám" felirat alatti cellákat töltse fel 1-től 20-ig egész számokkal! A "Számjegy" felirat alatti húsz cellában másolható függvény segítségével határozza meg az A2 cellában található szabályos római szám betűit! Az oszlop többi cellájában, ha már nincs több betű, akkor ne jelenjen meg semmi! A "Számjegyek értéke" oszlopban határozza meg függvénnyel a mellette lévő betű értékét – ha van betű –, különben ne jelenjen meg semmi!
Így ugyanis pontokat kaphat erre a részfeladatra is. • Amennyiben szükséges, segédszámításokat a 25. sortól lefelé végezzen! 1. Táblázatkezelő program segítségével készítse el a római szám arab számmá történő átalakítását! Mentse a táblázatot romai néven a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában! 2. Az A1 és C1 cellákba írja a "Római szám:" és az "Eredmény:" szövegeket! Az A4:D4 és az F4:G4 cellákban készítse el a segédtáblázatok fejlécét a mintának megfelelő tartalommal! 3. Az F5:G11 tartományba gépelje be a római számjegyek jeleit és értékeit a minta alapján! 4. A "Sorszám" felirat alatti cellákat töltse fel 1-től 20-ig egész számokkal! 5. A "Számjegy" felirat alatti húsz cellában másolható függvény segítségével határozza meg az A2 cellában található szabályos római szám betűit! Az oszlop többi cellájában, ha már nincs több betű, akkor ne jelenjen meg semmi! 6. A "Számjegyek értéke" oszlopban határozza meg függvénnyel a mellette lévő betű értékét – ha van betű –, különben ne jelenjen meg semmi!
Az ókori Rómából származó számírás egész Európában elterjedt. A középkorban kerültek csak arab számok a római számok helyére. Napjainkban a római számok alig használatosak. Főleg paragrafusok, fejezetek sorszámát jelölik velük. A dátumban a hónapot írhatjuk római számmal, de ma már ezt sem tartják be mindenhol. Életemben először általános iskolai matematikatanárom jött azzal, hogy az óra is úgy jelzi ki, hogy 08. 19., írjuk mi is így VIII. 19. helyett, mert úgy logikus. Gyerekkoromban a harmadik emeleten laktunk, és megszoktam, hogy minden emeleten ott van egy táblán annyi vonal, ahányadik emelet. Kb. 8 évesen jött az ötletem, nézzük már meg, mi van a negyedik emeleten, ott még sosem voltunk, vajon milyen lehet ott a lépcsőház. Nem csak az tűnt fel, hogy a padlón máshol vannak a repedések, hanem megdöbbenve tapasztaltam, hogy ott nem IIII van a táblán, hanem valami számomra logikátlan kriksz-kraksz. Pedig a IIII sem helytelen írásmódja a 4-nek, csak jóval ritkább, mint az IV. A római számoknál az alapszabály, hogy az 5-höz és a 10-hez viszonyítunk.
000, 1. 000 LVI LXXIII XXXIV LXXXIX XCIII CCCXXV DLXXVI CDXXXIV DCCCXLVII MDCCLXV MCMLII MCMLXXXV MMVIII MMXII Itt ellenőrizhetjük, jól sikerült-e megoldani a feladatot: A római számok megoldókulcsa – A bejegyzés megírásában Latinoloquus segített, köszönjük neki! – – – Link: Angol Wikipédia – A római számok története, mai használati köre részletesen Érdekesség: A görögöknek is van saját számírásuk, a görög betűk alapján. Ezeket kb. akkor használják napjainkban, mint mi a római számokat. Függelék: Bemutatunk sok tetszőleges 1000 és 5000 közötti számot, római számjegyekkel átírva.
Notice: Undefined variable: headers in /www/html/info/ on line 46 Római szám - Excel emelt szintű feladat A római számok ma is sok épület homlokzatán láthatók. Ebben a feladatban a római számokat kell arab számokká átalakítania a megadott algoritmus alapján. A római szám valódiságának vizsgálata most nem a feladata. Csak 1-től 3999-ig terjedő, nagybetűs római számokkal foglalkozunk, amelyek legfeljebb 20 karakterrel leírhatók. A római számjegyek értékei: Római számjegyek jelei Érték I 1 V 5 X 10 L 50 C 100 D 500 M 1000 Az átalakítás algoritmusa: Az adott számjegy előjele akkor negatív, ha az utána következő számjegy nála nagyobb. Az utolsó számjegyérték mindenképpen pozitív. A megoldás során vegye figyelembe a következőket: • Amennyiben lehetséges, a megoldás során képletet, függvényt, hivatkozást használjon, hogy az alapadatok módosítása esetén is a kívánt eredményeket kapja! • Ha egy részfeladatban fel akarja használni egy korábbi részfeladat eredményét, de azt nem sikerült teljesen megoldania, használja a megoldását úgy, ahogy van, vagy írjon be valószínűnek tartott adatokat!