Jómagam közgazdász végzettségű vagyok, de igyekeztem úgy tekinteni a dolgokra, mint akinek fogalma nincsen a közgazdaságról. Az előadás közérthető volt, és még azok számára is szórakoztató, és tanulságos, akik tényleg azért jöttek el (értitek az online térben…), mert érdekelte őket, hogy hogyan lehet esetleg spórolni, vagy ha eddig is volt már félretett pénzük, azt hogyan tudják még okosabban felhasználni, vagy biztonságba helyezni, úgy, hogy kamatozzon. Na, de ne fussunk ennyire előre. Az előadó a bemutatójának bevezetőjét, ahogyan egy közgazdasági szakértőtől elvárható, rögvest a számokkal kezdte. Itt megtudhattuk, hogy mekkorák jelenleg átlagosan a nettó bérek országszerte, és szerintem kitűnő kiinduló pontja volt az előadásnak, hiszen ezekből a számokból is látszik, hogy nagyjából mennyit szoktak az itthoni lakosok általában félretenni, illetve áltagosan mekkora jövedelmekkel operálnak, hivatalosan. Nem hivatalosan ez még rengeteg dologgal kiegészülhet, például kiadott lakásból kapott albérlettel, vagy szülőktől kapott pénzzel, stb… Azt is fontos megemlíteni, hogy azért lehetnek torzítások, hiszen az átlagjövedelemben benne vannak mindazok, akik minimálbért keresnek, és azok is, akik bőven 10.
Erre legalább a fizetésünk tíz százalékát tegyük félre, készpénzben vagy egy azonnal hozzáférhető takarékszámlára, egészen addig, amíg hat havi bevételünknek megfelelő összeg összegyűlik. Több gyermekes családoknál akár ennél magasabb, egy évet is lefedő összeget javasolt tartalékolni " – kezd bele a témába Szalai Szabolcs. A szakember egy másik lényeges alapszabállyal folytatja, amely szerint a kötelező kiadásainkat, a kényelmi szolgáltatásokra fordítandó összeget és a megtakarításokat az 50-30-20-as arányszám mentén ajánlott kalkulálni, hogy a végeredmény ne okozzon számunkra kellemetlen meglepetéseket. " A hármas felosztással egy jól működő rendszert hozhatunk az életünkbe, később pedig akár még tovább árnyalhatjuk a képet. Eszerint tehát a bevételünk maximum felét tegyék ki a kötelező költségek, mint a lakhatás, a hiteltörlesztés, a rezsi, a mindennapi utazás, az étkezés és az öltözködés. Szórakozásra, nyaralásra, hobbira, sportolásra, baráti programokra legfeljebb a fizetésünk harminc százalékát fordítsuk, a fennmaradó (minimum) húsz százalékot pedig tegyük félre.
Újra nő a magyarok hitelfelvételi kedve. Ez 2008 óta nem fordult elő. Érdemes mindenkinek áttekinteni az észszerű hitelfelvétel szabályait. Ha hitelt veszünk fel, evidens, hogy már nem költhetjük el az összes fizetésünket a jövőben. Ha valaki korábban soha nem volt képes úgy eljutni a hó végéig, hogy érdemi összeg megmaradt a fizetéséből, felejtse el a hitelfelvételt! Mennyit költhetünk fizetésünkből a hiteltörlesztésre? Az érvényes előírások szerint a havi nettó igazolt fizetésünk maximum 40 százaléka fordítható hiteltörlesztésre (kivéve, ha 400 ezer forint felett keresünk). Távolról sem ajánlott azonban annyi hitelt felvenni, hogy a fizetésünk 50 százalékát elvigye. 20, maximum 30 százaléknál érdemes megállni. Ha ennél többet is képesek lennénk törleszteni, akkor azt tegyük félre, takarítsuk meg, legyen tartalékunk váratlan helyzetekre is – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor. És akkor mennyi hitelt vehetünk fel? Ha tudjuk, hogy stabilan mennyit tudunk fizetni a banknak havonta, akkor (a futamidővel együtt) ez meg is határozza a felvehető hitelösszeget.
B-jelű feladatok B. 4858. Az \(\displaystyle A\) és \(\displaystyle B\) egységnyi távolságra lévő pontok köré írt \(\displaystyle k_A\) és \(\displaystyle k_B\) egységkörök a \(\displaystyle C\) és \(\displaystyle D\) pontokban metszik egymást. Legyen a \(\displaystyle C\) középpontú, \(\displaystyle D\)-re illeszkedő körvonal \(\displaystyle k_C\). Az \(\displaystyle AC\) egyenes és a \(\displaystyle k_C\) kör \(\displaystyle A\)-tól távolabbi metszéspontja \(\displaystyle F\); a \(\displaystyle k_A\) kör és a \(\displaystyle DF\) egyenes második metszéspontja pedig \(\displaystyle G\). Mutassuk meg, hogy \(\displaystyle GAD\sphericalangle=90^\circ\). (3 pont) B. 4859. Rudi gondolt egy pozitív egész \(\displaystyle k\) számot, és azt vette észre, hogy tízes számrendszerben \(\displaystyle 4^k\) és \(\displaystyle 5^k\) ugyanazzal a számjeggyel kezdődik. Bizonyítsuk be, hogy ez a jegy csak \(\displaystyle 2\)-es vagy \(\displaystyle 4\)-es lehet. Német feladat (4 pont) B. 4860. Tegyük fel, hogy \(\displaystyle a
Mennyi a valószínűsége annak, hogy Bori eredménye a nagyobb? C-jelű feladatok C. 1406. Az \(\displaystyle \overline{abcd}\) négyjegyű számról a következőket tudjuk: \(\displaystyle a+b=c+d\), \(\displaystyle a+d=c\), \(\displaystyle 2(a+c)=b+d\), \(\displaystyle 3\overline{ab}=\overline{cd}\). Melyik ez a szám? (5 pont) C. 1407. Vegyük fel az \(\displaystyle ABCD\) paralelogramma \(\displaystyle AD\) oldalán az \(\displaystyle M\), \(\displaystyle DC\) oldalán az \(\displaystyle N\) pontot úgy, hogy \(\displaystyle \frac{AM}{MD}=\frac{DN}{NC}=\frac{7}{11}\) legyen. A \(\displaystyle BM\) és \(\displaystyle AN\) egyenesek metszéspontja legyen \(\displaystyle P\). Bizonyítsuk be, hogy ekkor az \(\displaystyle APB\) háromszög és a \(\displaystyle DMPN\) négyszög területe egyenlő. Longáver Lajos (Nagybánya) feladata alapján C. 1408. Tegyünk le az asztalra nyolc különböző dominót a játék szabályai alapján úgy, hogy egy zárt négyzetet alkossanak (az ábrán egy ilyen elrendezés látható). Mennyi lehet a dominókon lévő pontok összegének legkisebb és legnagyobb értéke?
Becslések szerint azok, akik most mennek nyugdíjba, körülbelül az átlagjövedelmük 50-60 százalékát kaphatják majd, ugyanakkor az emberek többsége a jövedelmének 90 százalékát szeretné legalább megkapni nyugdíjként. Az nem is kérdés, hogy ezért takarékoskodni kell, de vajon havonta mennyit tegyen félre egy 25, egy 45 vagy egy 55 éves? Mennyit kellene félretennünk? Ha a jelenlegi jövedelmünk x százalékát szeretnénk többletnyugdíjként megkapni, akkor egy egyszerű számítási modell szerint a 65 éves korunkban várható élettartamot kell elosztanunk a 65 év (vagyis amikor nyugdíjba megyünk és befejezzük a takarékoskodást) és a jelenlegi életkorunk különbségével. A kapott összeg az a százalék, amit a jövedelmünkből félre kell tennünk egy egység többletnyugdíjért. Tételezzünk, hogy 65 évesen elmegyünk nyugdíjba és legalább 15 évig élünk még. A fizetésünk a jelenlegi átlagos havi nettó keresetet, vagyis 147 ezer forint, és ez mindössze az inflációval nő majd nyugdíjas korunkig. Ha a nyugdíjunk ennek csak 60 százaléka lenne, akkor mindössze 88 ezer forintot kapnánk.
Ahogy nő a várható élettartam, egyre valószínűbb, hogy aki eléri a nyugdíjkorhatárt, az több mint 15 évet nyugdíjban tölt majd. Erre az időszakra azért érdemes előre felkészülni. 65 éves korunktól – ami a mostani hivatalos nyugdíjkorhatár – a férfiak még körülbelül 14, a nők pedig 18 évet élhetnek. A várható élettartam tehát fokozatos emelkedik, ami valószínűleg a jobb életkörülményeknek köszönhető. Befektetési tanácsadás, egyéni portfólió Mindenkinek szüksége van egy megtakarítási programra. Azonban azok számára, akik már némi befektethető pénzzel is rendelkeznek, egy személyre szabott befektetési portfólió kialakítása jelenti a legjobb megoldást. Adókedvezmények, egyéni nyugdíjprogramok. Nem kell egyedül kitalálnia, hogy a fentieket hogyan valósítsa meg, 30 év tapasztalatával és piacismeretével segítek a megfelelő, személyre szabott megoldás kialakításában. dr. Tatár Attila 0620/462-8850 Tíz éve 30 ezerrel kevesebb 65 évesnél idősebb ember élt Magyarországon, mint most. Bár a születéskor várható élettartam még mindig csak körülbelül 71 év, aki eléri a 65 évet, jó eséllyel számíthat arra, hogy nemcsak hat, de akár több, mint 15 évet is nyugdíjban fog tölteni.