Ezek az ellentétek lendítik tovább a költeményt, s a belső feszültség a régi magyar történelemből vett szimbólum ok révén inkább elmélyül és kibontakozik. A "ti" tartalma a jelképrendszerben körvonalazódik: az énekes Vazult eltiporni akaró durva erőszakkal, az új dalokat elátkozó Pusztaszerrel, vagyis a jelen minden haladást gátló hatalmával azonosul. Ezzel a hatalommal száll szembe – még ha reménytelenül is – a lírai én elszántsága. – A 4. vsz. -ban a "de" ellentétes kötőszó után háromszor hangzik fel a "mégis", megszólal a lázadó eltökéltség, mely nem engedi eltiporni, elhallgattatni magát. Halmozott állapothatározókban kifejezett, vállalt szenvedés és a kétely ellenére is diadalmasan, jövendölésszerűen szólal meg a remény: Az új szárnyakon szálló dal végül mégis győztes, új és magyar lesz. A költemény egyik kulcsszava a hatszor ismétlődő "új", ez a szó azonban nem a nemzeti hagyományokat tagadja. A vers egész jelképrendszeréből kiderül ugyanis, hogy a költő a nemzeti múlt vállalása mellett érvel, s a jövő fejlődését összekapcsolja a múlttal.
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én Verselemzés A vers 1906-ban jelent meg az Új versek c. kötetben, annak előhangjaként. A versnek nincs címe, az első sorral szoktuk megkülönböztetni. A "nagyvilágot" megjárt, Párizsból haza érkező s új szemléleti távlatokkal gazdagodott költő, lírai vallomása ez a vers. Írói szándékainak összegzése: - büszkeség - hivatástudat - hazaszeretet - magyarságtudat A vers ars poetica, melyben a költő saját magának jelöli ki a feladatokat: együtt kell képviselni és fejleszteni a magyarságot és a haladást, a korszerűséget és a nemzeti jelleget. Ady szerint az újdonság a legfontosabb egy ember vagy egy nemzet történetében is. Erre utal az, hogy 6-szor szerepel az új szó a versben. Fontos a nyitás, a változás, mindent vállal ezért, mert a bezárkózás, az elmaradás veszélyes, mert kiszolgáltatottá teszi a magyarságot más népeknek. Ezt a szándékát a költő szimbólumok sokaságával fejezi ki. Az 1. versszakban Góg és Magóg szerepel. A legenda szerint Góg és Magóg egy harcias északi nép királyai voltak, akiket a világhódító Nagy Sándor kőfallal és érckapukkal zárt be a hegyek közé, hogy birodalmát megvédje tőlük.
Az Új vizeken járok témája a radikális újszerűség keresése, ebben visszautal a kötet vezérversére, a Góg és Magóg fia vagyok én re. Ugyanaz az önérzetes, profetikus hang jelenik meg, csak míg a kötet nyitó versével költői programját, újszerűségét, a köztudatba való "berobbanását" jelentette be Ady, addig ebben a költeményben erősebb – az újdonság hangsúlyozása mellett – a biztatás motívuma. Az önbiztatást mind az öt strófában a rövid, felszólító harmadik sor fejezi ki. Ady a költői feladat kijelölése mellett e költői feladat teljesítésére ösztönzi magát, így a kötetzáró vers a folytatás ígérete is egyben. Ugyanakkor ez a nyomatékos önbiztatás szorongásról is árulkodik, hiszen aki nem érez félelmet, annak nincs szüksége önbiztatásra. Azok bátorítják magukat (ráadásul ezekkel a szavakkal: " Ne félj! "), akik félnek, szoronganak. A költő nagyon magasra tette a lécet önmagával szemben. Mint sok más költeményében, itt is a sorsszerűség érzése kap hangot, neki ez a vátesz-sors lett rendelve, az ő élete nagyszerű művészlét, ámbár ez a szerep együtt jár a meg nem értettséggel, az otthontalansággal, az elhagyatottsággal.
A "szürkék" az átlagosat, a megszokottat kedvelő emberek, Ady nem ezeknek akar a költője lenni. Elutasít mindent, ami régi (" megálmodott álmok " – ő új álmokat akar álmodni). Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, ismétlés, anafora, aszindeton, halmozás, fokozás, figura etymologica, alliteráció, epanalepszis (" Szállani, szállani, szállani egyre ", " Új, új Vizekre "), refrén (beékelt), felszólító módú igék sokasága Van a versben valami nyugtalanító, talán a fokozások és különféle ismétlésformák miatt. Erős dinamizmus, a megmozgatottság érzése uralkodik benne. Végig töretlenül érezni a tagadás szülte indulatot, a makacs szenvedélyt. Alapmotívumok: hajó, utazás mámoros állapot (részegség, álom, "szentlélek") – Ady a költészetének ihletforrását egy szent (" Szentlélek") és egy profán (" kocsma gőze ") kifejezéssel jelöli meg, vagyis két hagyományosan ellentétes értéket egyenrangúként jelenít meg, hiszen mindkettő egyszerre hajtóerőt jelent neki, a megszállottság, a hit és az alkohol is ösztönzőleg hat rá (az ő számára ezek felcserélhetőek, választhatóak) az ismeretlen, az új (Holnap, új, szűzi) Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A mű képrendszere a francia szimbolistákat idézi. Témája, hangulata révén rokonságot mutat több klasszikus szimbolista alkotással (pl. Baudelaire: Az utazás, Útrahívás; Rimbaud: A részeg hajó). A szövegköztiség (intertextualitás) elemei felfedezhetők főleg Baudelaire Az utazás című költeményével kapcsolatban (" örvénybe szállani, mindegy: Pokolba, Égbe, / csak az Ismeretlen ölén várjon az Új! ") A vers kulcsszava: az "új", amely 7-szer fordul elő a költeményben. Ez a szó – hasonlóan a Góg és Magóg fia vagyok én című vershez – az eredetiséget nevezi meg értékként. Ugyanakkor Ady költészete csak viszonylagosan új, hiszen a vers szövege erősen kapcsolódik a francia szimbolista hagyományhoz. Csak a magyar lírába hozott Ady újat. Korai verseiben olyan történelmi utalások vannak, amelyek azt fejezik ki, hogy a régi, az, ami elmúlt, az le van zárva, a hagyomány folytathatatlan. Ez a szemlélete később módosult: el is szakadt a múlttól, de folytatta is a hagyományt. A vers beszélője többféle szerepben jelenik meg: evezős, aki megrészegült a szabadságtól és a kalandvágytól, akit a megismerés vágya új és új vizekre hajt a Holnap hőse hegedős ("hegedős": középkori vándorénekmondó, vándorzenész) – így lett a hegedű is a költészet jelképe (a lant mellett) A "hegedős" kifejezés itt persze tagadó szerkezetben szerepel (" Én nem leszek a szürkék hegedőse "), ami a lírai én újat akarását jelzi.
2. Hány részre osztható a vers? (Miről szólnak az egyes részek? ) Előre is Köszi! Kedves kérdező! Sulinet: ADY ENDRE - Góg és Magóg fia vagyok én - ebben a linkben elolvashatod-meghallgathatod az egész verset (igazán nem hosszú) - magyarázatot is találhatsz, ki kicsoda a versben, miért ezeket a jelképeket használja a költő. Julius Evola - Góg és Magóg - e linkben a bibliai "Góg-Magóg"-legenda metafóráját magyarázza el az esszéíró. ADY ENDRE - Góg és Magóg fia vagyok én (kidolgozott érettségi tétel) Jó munkát kívánok! - vitorla vita 2009. november 17., 19:05 (CET) [ válasz] Az első kérdésemre az alapok megvannak sikerült is megtudnom belőle sok mindent, de a második kérdésemre egyáltalán nem kaptam sehol sem választ pedig verselemzésben ez fontos kérdés.. kérnék még segítséget!!! Kérem! Én csak annyit írtam be a Google keresőjébe, hogy elemzés Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én, és lett egy lista ((klikk rá! ) 2060 találattal! Az első 30 találat csak verselemzés! Ajánlom a harmadik linket, tanulmányozd ezt... - vitorla vita 2009. november 17., 22:10 (CET) [ válasz] Maroklabda nagyságú zöld színű termése van.
Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni. Úgy tört be a magyar életbe, olyan gőgös önérzettel, mint akinek eleve joga és kötelessége ítéletet mondani. Hangja csupa dacos ingerültség. Önmagát különbnek látta mindenkinél, mert benne – véleménye szerint – a "magyar faj" és a "művész" legjellemzőbb és legnemesebb vonásai egyesülnek. Büszkeséggel hirdette magáról: ő az igazi magyar, Góg és Magóg fia, ős Napkelet álmának megvalósítója. Önmítoszában ott élt a tragikus küldetéstudat, a mártírságot is vállaló elhivatottság, de azt is tudta magáról, hogy mint költő sem hasonlítható össze senki mással. Ennek a hitnek az alapja éppen az volt, hogy átélte és művészi erővel fejezte ki a lét és a magyar lét minden fájdalmas korlátját, bűnét, problémáját. Az új versek előhangja, a cím nélküli, Góg és Magóg fia vagyok én … kezdetű költemény lírai ars poetica és programadás is egyben.
Az Ady-versben megszólaló lírai én büszkén vállalja ősi magyarságát, a nemzeti hagyományokhoz való kötődését, de ezt nem tartja ellentétesnek az új idők művészete iránti lelkesedésével. Ellenkezőleg: Verecke és Dévény összekapcsolása éppen azt sugalmazza, hogy a régi és az új irodalmi törekvések egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Az első két strófa költői képeiből az elzárt, elszigetelt nép megszabadításának, új művészettel való megváltásának vágya olvasható ki. Ezt a szándékot azonban gyengíti a versszakokat záró kérdő mondatok tétova bizonytalansága. Az utolsó két szakasz mégis – minden kételyt és megtorpanást lerázva – az elátkozás, a vértanúság ellenére is dacos hittel hirdeti a reményt: a megváltás lehetőségét, az új művészet diadalát. A Góg és Magóg... kezdetű vers képei a régi magyar mondavilágból, történelemből valók, s egy szimbólumrendszert alkotnak a versben. Mélyebb értelmük csak a vers szövegösszefüggésében kaphat jelentést. A 20. századi jelentős modern verset már alig-alig lehet – vagy nem is lehetséges – besorolni a hagyományos témák, műfajok csoportjaiba.
Klaudia07 { Fortélyos} megoldása 1 éve 1. Góg és Magóg népét a magyar néppel azonosítja. 2. Verecke az ősi, keleti gyökerek, Dévény pedig a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás jelképe. (A honfoglalók a Verecke-hágón jöttek be, Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja. ) Az utolsó sorban Pusztaszer, mint az elmaradottság, a konzervatív szemlélet jelképe jelenik meg. A versben nagyon sok az utalás a magyar nép történetére, ez magyarázza a tulajdonneveket. 3. Az új szó a vers kulcsszava. Ismétlődése nyomatékot ad a mondanivalónak. Az új a megújulásra, a költészet megújítására utal. 4. lázadás, nyugtalanság, szenvedés 5. lírai ars poetica és programvers 6. Új versek című kötet verse, vallomást tesz a hazához való ragaszkodásáról. 7. A "hiába" és a "mégis" meghatározó szavai a versnek. 1