Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is! Kérdése van a rokkantsági és a rehabilitációs ellátással, vagy a mellettük végezhető munka feltételeive kapcsolatban? IDE KATTINTVA fölteheti a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. december 31-éig úgy lehet dolgozni, hogy egy három hónapos gördülő időablakban figyelni kell a havi keresetekre. Ha ugyanis három egymást követő hónapon keresztül a havi bruttó kereset meghaladja a minimálbér másfélszeresét, idén a 241. 500 forintot (legalább középfokú képzettséget igénylő egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum másfélszeresét, idén a 315.
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés 2018-ban 2018-ban is azok a korábbi szabályok vannak érvényben, amely rokkantsági ellátás melletti munkavégzést illeti. Lehetséges munkát vállalni rokkantsági ellátás mellett is, de a munkavégzésre szigorú időbeli korlát és jövedelemhatár is vonatkozik. Az alábbi előírásokat pedig nagyon ajánlott betartani, ha valaki nem szeretné véglegesen elveszíteni a rokkantsági ellátására vonatkozó jogosultságát. Vagyis a (2014. január 1-től) hatályos előírások szerint ha a rokkantsági ellátást kapó magánszemély keresőtevékenységet folytat, akkor abban az esetben meg kell szüntetni számára a rokkantsági ellátás folyósítását, ha ez a keresőtevékenység három egymást követő hónapban folyamatosan fennáll, és a bevétel havonta meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát három egymást követő hónapban. 2015-ben ez azt jelenti, hogy ha valaki rokkantsági ellátásban részesül, de keresőtevékenységet folytat, és három egymást követő hónapban meghaladja a bevétele az aktuális minimálbér másfélszeresét, jelen esetben 105.
Gyermekvállalás esetén sem szűnik meg a jogosultság Az érintettek számára eddig komoly problémát okozott, hogy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülőként nem vehették igénybe a gyermekekkel összefüggésben járó bizonyos ellátásokat, például a csecsemőgondozási díjat (CSED) vagy a gyermekgondozási díjat (GYED. ) Ezek ugyanis – más ellátások mellett – ún. rendszeres pénzellátásnak minősülnek, ezért eddig kizárták a megváltozott munkaképességűek ellátásaira való egyidejű jogosultságot. Jó hír lehet a gyermeket vállalóknak, hogy a törvény módosítása révén a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj mostantól nem szünteti meg a megváltozott munkaképességűek ellátásaira való jogosultságot, vagyis ezek a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás mellett is megillethetik a szülőket. A most említett rendelkezéseket már azokban az eljárásokban is alkalmazni kell, amelyek jelenleg folyamatban vannak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindez fordítva nem működhet. Azaz ha valaki például gyermekgondozási díjban részesül, ennek időtartama alatt rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásra nem válhat jogosulttá, minthogy a most említett gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások továbbra sem kerültek ki a rendszeres pénzellátások köréből.
000 forint másfélszeresét, vagyis 157. 500 forintot, akkor számára megszüntetik a rokkantsági ellátást. Fontos kitétel, hogy a fent említett keresetkorlátnak három egymást követő hónapban kell teljesülnie, vagyis ha valaki nem rendszeresen, hanem egy-két hónap kihagyással keres a rokkantsági ellátás mellett a minimálbérnél másfélszer magasabb összeget vagy annál többet, akkor az ő rokkantsági ellátását nem szüntetik meg. Ha a rokkantsági ellátásban részesülő állampolgár olyan munkát végez, mely legalább középfokú, de akár felsőfokú végzettséget igényel, akkor a keresetkorlát összeghatára a garantált bérminimum másfélszeresével egyezik meg, mely 2015-ben 122. 000 forint másfélszeresét jelenti, azaz 183. 000 forintot. A három hónapos szigorú kitétel természetesen ebben az esetben is fennáll. Kifutó ellátás melletti munkavégzés 2018-ban Sok ember számára jár rehabilitációs járadék. Ők ezt a járadék-típust felülvizsgálat révén szerezték, ez a járadék 2018-ban már kifutó ellátásnak minősül, így megállapítására semmilyen módon nincsen már lehetőség, viszont azokra akiknek ilyen járadékokat folyósítanak, kicsit más szabályok vonatkoznak a rehabilitációs járadék melletti munkavégzést illetően.
A válasz erre a kérdésre egyértelműen az, hogy nem. Habár az ellátások összegeit ezután is a havi átlagjövedelem százalékában kell megállapítani, amit a jövedelem növekedése nyilvánvalóan befolyásolhat, azonban az ellátások alsó, illetve felső határa továbbra is fennmarad, amit viszont most is az alapösszeg százalékában rögzít a törvény. Példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy egy d) kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátása akkor sem lehet magasabb az alapösszeg (2021-ben ez 107. 540 Ft) 150%-ánál (161. 310 Ft), ha keresete alapján az átlagjövedelme ezt egyébként jóval meghaladja. Rehabilitációs hozzájárulást érintő változások A rehabilitációs hozzájárulást az a munkaadó köteles megfizetni, aki 25 főnél több munkavállalót foglalkoztat, ugyanakkor közülük a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el a dolgozói létszám 5 százalékát (ez az ún. kötelező foglalkoztatási szint). 2021. január 1-jétől a kötelező foglalkoztatási szint bővítésének következtében a munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan fiatalt foglalkoztatnak, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján sajátos nevelési igényűnek, vagy a felsőoktatási törvény alapján fogyatékos hallgatónak minősül.